Berekfürdő létét nem övezik évszázados múltra visszatekintő történetek, az 1920-as években ezen a területen mindössze 5 tanya állt 35 lakossal.
A változások viszont hihetetlen gyorsasággal követték egymást. A geológusok figyelme az 1920-as években az Alföld felé irányult, mivel úgy vélték, hogy itt gazdag szénhidrogén bázis található.
1925-ben Pávai Vajna Ferenc főgeológus vezetésével kutatásokat kezdtek. A fúrás kezdeti nehézségei után, 1928. január 24-én sikerrel jártak, víz tört föl a mélyből.

A gyors intézkedéseknek köszönhetően februárban már el is végeztették a vegyelemzést, mely szerint a víz tartalmaz kalciumot, magnéziumot, ként, jódot és brómot, tehát a termálvíz sok ásványi anyagot hordoz.
A közel két holdas tóra az első ideiglenes strandfürdőt Mándoki Imre hozta létre és ő is üzemeltette. 1928 májusában fából medence-féleséget építtetett, melyet mindenki csak “fakosár”-nak nevezett. Lépcsőzetesen mélyülő része 60-150 cm között mozgott.

1929 tavaszán a karcagiak és a környékbeliek hada kereste fel a gyógyító erejű “csodaforrást”. Az első állandó strand terveiben a “fakosár” medence mellett deszkából pénztár, várakozó és kabinok is szerepeltek, melynek a júliusi nyitásra már nagy része felépült.
A vendégeket ekkoriban egy furcsa menetrend szerinti járattal szállították Berekbe: egy kimustrált autóbuszt húzott két ló.

Októberben megkezdték a II. kút fúrásának előkészületeit, valamint egy 12 km hosszú csatornát (árkot) építettek a használt víz elvezetésére. 1930 februárjában 800 méteres mélységben ismét 55 oC körüli hőmérsékletű vizet találtak.

1935-ben elkészült a gyógyvíz elemzése is: a Pénzügyminisztérium Bányászati Osztályának véleménye szerint a víz gyengén alkalikus, erősen konyhasós, jódos, brómos hévíz. “A mért abszolút értékek alapján, mivel a maradék anyagok nagyobb töménységben, mennyiségben fordulnak elő benne, a bereki gyógyvíz értékesebbnek tekintendő mind a szoboszlói, mind a debreceni hévíznél.”

A harmincas évek végére a gyógyvíz már országos hírnévnek örvendett.
A sok látogató elvitte a fürdő jó hírét, s beszámolt a lehetőségekről is. Ennek köszönhetően egyre több villa épült Berekben.

Újabb kitörés 1974-ben történt, mikor is Dr. Hajdu Lajos reumatológus szakorvos koordinálásával a bereki vizet elismert gyógyvízzé nyilvánították. A gyógyászat most már szabad utat kapott.
A berekfürdői gyógyvíz jódos, brómos, alkáli – hidrogén – karbonátos, konyhasós összetételével a lúgos kémhatású vizek közé tartozik. A bársonyos tapintású forró arany az egészséges, de fáradt testnek is visszaadja életerejét, energiával tölti fel.
A gyógyvíz kiválóan alkalmas reumatikus eredetű fájdalmak csökkentésére, akut bőrgyógyászati panaszok kezelésére. Alkalmas nőgyógyászati problémák orvoslására, sportsérülések és törések utókezelésére. Mindezek mellett dietetikailag kimutatottan ivókúrára is kiváló, csökkenti a savtúltengésből adódó gyomorégést, jódtartalma révén enyhíti a gyomorpanaszokat.

Gyógyjavallatok: általános szellemi és fizikai kimerültség, baleseti utókezelés, bőrbetegségek: idült ekcéma pikkelysömör, csont és ízületi műtétek utáni utókezelés, idült derékfájás (lumbago), idült gyulladásos mozgásszervi megbetegedések (pl.: rheumatoid arthritis, köszvény, Bechterew-kór stb.) inaktív stádiumai, idült gyulladásos nőgyógyászati megbetegedések, idült kopásos (degeneratív) csont és izületi megbetegedések inaktív stádiumai, izomreumatizmus, meddőség (elsődleges és másodlagos), nőgyógyászati műtétek utáni összenövések, osteoporozis (csont mészhiányos állapota), idült gyomor- bélrendszeri hurut, belső használatra (ivókúra), idült epehólyag gyulladás, idült székrekedés, idült felsőléguti hurutok, Inhalációs alkalmazás

Ellenjavallatok: gyulladásos és kopásos mozgásszervi megbetegedések aktív stádiumai, rosszindulatú daganatos megbetegedések (fehérvérűség is), lázas állapotok, szív- és keringési elégtelenség, terhesség, fertőző betegségek, visszérgyulladás, trombózis, rögzült (fixált) magas vérnyomás, szívinfarktus utáni állapot (6 hónapig)

A gyógyvíz természetes állapotában ásványi üledéket tartalmaz!